Testvériskolánknak köszönhetően jutottunk el Budapestre 24 diákkal a Nemzeti Összetartozás napjára. A román-magyar határnál megkérdezték tőlünk: Énekelni mennek? Énekelni- feleltük, de tudtuk, hogy ez nemcsak egy dalnak az eléneklése lesz. Budapest központi részéhez érkezve, már fogadtak a szervezők, önkéntesek. Odafigyelés, törődés, kedvesség jellemezte mindvégig munkájukat. Kerestek, hívtak, üzentek, irányítottak, vezettek minket. Testi, lelki, szellemi táplálékkal láttak el bennünket.
Itt érezhettük a Kézfogás dal igazát:
„Nézd a szemeimet minden kiderül, kár mondani már
A magyarság szívbe menekül úgy is jót talál, úgy is jót talál.”
(Péter Edit tanárnő írása)
Iskolánk egy pályázat általi kiránduláson vehetett részt, amelyhez ötödik osztályos tanulók és néhány hatodik osztályos tanuló csatlakozhatott. Hétfőn, június 3-án késő délután érkeztünk meg autóbusszal Gyöngyösre, szálláshelyünk helyszínére.
Másnap, kedd, június 4-e volt a Nemzeti Összetartozás ünnepe. A trianoni békeszerződés 99 éves évfordulója. Akkor, a Nemzeti Összetartozás napján Budapesten a több mint 5000 résztvevő úgy érezhette, hogy valóban hazaérkezett ősi hazánkba. Mindannyiunk szent fővárosába, Budapestre, akár Felvidékről, akár Erdélyből, akár Moldva vidékéről érkezett. Szívmelengető volt szakadatlan, összetartó, boldog magyar népként az “Kézfogás” című dalt énekelni. Mindenki úgy érezhette, hogy valóban hazatért. Hisz a békeszerződés után ez a kis, tenger nélkül maradt ország, mely területeit szétosztották akár fel is bomolhatott volna. Fekete zászlók lengtek mindenhol annak idején, gyászos harangok kongtak országszerte, a magyar nép szomorkodott. De az ország mégis megmaradt, összetartott és úgy gondolom, hogy ez az, ami megtartott minket, magyarokat nehéz évszázadokon át. A Nemzeti Összetartozás ünnepe valóban összetart még a jelenkorban is, megpecsételve őseink szomorú, küzdelmes múltját.
Büszkeségünket, valódi magyar létünket délutáni városnézés és múltunkra visszatekintő büszke rock opera az “István, a király” , a magyar nép múltjának záloga tetézte meg.
(Farkas Balázs VI. osztályos tanuló írása)