Az iskolában elhatároztuk, hogy társadalomnevelés órán elmegyünk a székelyderzsi templomhoz, mert a világörökségekről tanultunk, és az is egy világörökség. Fel is ültünk a buszra és elmentünk.
Amikor megálltunk a templom kapuja előtt akkor még azt gondoltam, hogy nem lesz benne semmi érdekes, de tévedtem. Ahogy beléptem a kapun az udvarba elragadó látvány tárult elém. Középen volt a templom, oldalt a harang torony, aminek felmentünk a tetejébe és onnan nagyon szépen látszott a templom udvara és a fél falu.
Elsőnek a székelyderzsi papbácsi vezetett be a templomba és kezdett mesélni a templom történetéről. Nekem nagyon tetszett a templom falán a Szent László legenda, a rovásírás emlék, valamint a falon a kis szobrocska amely kinyújtott nyelvű embert ábrázolt. A papbácsi azt mondta, hogy ezek a szobrok a templom kapuján kívüli Istent nem tisztelő embereket jelképezik. Még meghallgattunk pár történetet és elment.
Kint újabb érdekességek vártak. Láttuk a templomot körülvevő várfal bástyájában, hogyan tárolták a szalonnát, láttunk még kiállított tárgyakat, írógépet, régi képeket és egy páncélt.
Miután a buszra felültünk, még sokáig beszéltünk a történtektől. (Piros Bettina VI. osztály)
